Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. A belsõ kommunikáció az alap Csog Éva arról, milyen is PR-koordinátornak lenni. K. A., www.transindex.ro, 2006. december 20.     – Elég rossz a véleménye a PR szakmának a PR szakmáról, fõleg a nem lojális kommunikáció, az újságírók félrevezetése vagy az infók kiszivárogtatásának módja miatt. Miért? – Válaszol Csog Éva, a Mol Romania PR koordinátora: – Az információk kiszivárogtatása egy PR-eszköz. Az újságírók félrevezetésérõl pedig csak annyit, hogy itt kettõn áll a vásár. Ha a PR-os annyira ügyes, és ha az újságíró nem ellenõrzi le az információkat... Az újságírónak kutyakötelessége legalább két forrásból leellenõrizni az adatot, amit az alanya elmond. Ha felkészületlenül állít be interjút készíteni, akkor vállalja érte a felelõsséget. – Hogyan zajlik a szakmán belüli tapasztalatcsere? – Gyakran szerveznek konferenciákat, tréningeket, ilyenkor szerzel tudomást arról, hogy mások mit hogyan oldottak meg, milyen megoldást találtak ki. A tapasztalatcsere nagyon hasznos, mert a PR nagyfokú kreativitást igényel, és emellett ezeknek a nem konvencionális projekteknek az eredményességét még mérni is kell, ami szintén nem egyszerû feladat. – Szokott egy cégen belül verziókonfliktus lenni arról, hogy hogyan kell kommunikálni? – Ilyenkor az dönt, aki magasabb beosztásban van, az õ felelõssége. (mosolyog) – Beszéljünk a belsõ kommunikációról. Egyszer úgy fogalmaztál, hogy a belsõ kommunikációval kezdõdik minden. – Igen, ez az alap. Fontos az, hogy a cég alkalmazottjai tudják, érezzék azt, hogy jó helyen dolgoznak. Ha jó egy cég belsõ kommunikációja, akkor az – egyszerû példával élve – olyan, mint amikor az ember harmóniában van önmagával. – Hogyan zajlik egy PR-os napja? Miért nevetsz? – Azért, mert néha én is elgondolkodom azon, hogy mit is csinálok. Egész nap dolgozom, elõfordul, hogy nincs idõm ebédelni, és néha nem látom, mi az eredménye a munkámnak. (nevet) . Felmérem, hogy meg lehet-e csinálni, aztán eltervezem, leellenõrzöm a lépéseket – van, amit egyedül csinálok, van, amit kiadok ügynökségnek, de amit ügynökségnek adok ki, azt is le kell ellenõriznem. Zajlás van. Például, van ez a tehetségtámogató programunk... – Aha mesélj errõl a konkrét ügyrõl. – A tervezését már májusban elkezdtük, de akkor még csak tapogatóztunk, hogy mit lehetne, hogyan kellene csinálni, milyen partnereket kellene bevonni. Júniusban konkretizálódott a terv, késõbb elõkészítettük a kommunikációs anyagokat: a pályázati kiírást, az adatlapokat, a rádió-, újság és internet reklámokat, a plakátokat, összeállítottunk egy adatbázist, amely több mint 1500 oktatási intézmény, sportklub és sportszövetség adatait tartalmazta, kialakítottuk a zsûrit, szeptemberben pedig megszerveztük a programindító sajtótájékoztatót. Mivel kiskorúak adatait használtuk fel, adatkezelési szabályzatot kellett írnunk, amirõl több kör után kiderült, hogy elég egy tájékoztató anyag stb. Közben futottak más projektek is, folyamatos kapcsolattartás a sajtóval, a Stílus&Lendület címû MOL-magazin koordinálása, szponzorációs ügyek. – Várj-várj, a PR-os nem akkor dolgozik jól, ha nem történik semmi? – Ha nem történik semmi, az nem motivál... – Mivel foglalkozol most, ami szezonális? – Nevetni fogsz, de a határidõnaplók, naptárak elkészítése is az én feladatom. Egyeztetni kell a borító anyagáról, az oldal struktúrájáról, a tartalomról, hogy melyik osztály mennyit rendel, hova kéri a kész anyagokat. Még egy ilyen egyszerûnek tûnõ dolog is sok részletet jelent. – Hol lehet elrontani egy határidõnaplót? (nevet) – Például el lehet rontani a névnapokat. A dekoratív falinaptárról nem is beszélve: minden hónap tartalmaz egy idézetet, a naptár hátoldalán pedig az idézetek szerzõinek a bemutatását. Szerinted itt hol lehet a probléma? – Fel vannak cserélve. – Igen, ez történt ma (nevet) ... Apró dolgok, de figyelni kell ezekre a részletekre is. – Beszéljünk arról, mi motivál. Honnan tudod azt, hogy mikor dolgozol igazán jól? – Elvileg minden projekt indulásakor adott, hogy milyen feltételek teljesülésekor értékelhetõ sikeresnek. A tehetségtámogató esetében az egyik paraméter az volt, hogy hány gyerek jelentkezik. – Ez a projekt, úgy látom, nagyon fontos neked. A sajtóval hogy ment a munka? – Valóban fontos, hisz sok gyereknek tudunk támogatást nyújtani a sportpályafutásuk folytatásához, a 40 ezer eurós keretbõl idén 140 sportolóra futotta. És ez rendkívül fontos, hisz a sport nem kiemelten támogatott terület. A sajtó viszonylag pozitívan állt a dologhoz, viszont volt olyan újság, amely pénzt vár volna el azért, hogy leközölje a pályázati felhívást. Azt javasoltam neki, tegye be úgy, hogy ne közölje a MOL nevét. Így nem lesz az az érzése, hogy ingyenreklám, viszont megadja az esélyét annak, hogy még több gyerekhez jusson el a pályázat. A különbözõ termékekrõl közölt cikkek tényleg az ingyen eklám kategóriába tartoznak, de egy gyerekeknek kitalált akció esetében azért jóval árnyaltabb a helyzet. A cégvilágnak valóban nincsenek egyfolytában érdekfeszítõ hírei, viszont ennek a pályázatnak önmagáért volt hírértéke. – Ezek szerint az, hogy a ti esetetekben egy nagy cégrõl van szó valahol hátrány is lehet... – Igen, viszont amikor korábban egy alapítvánnyal dolgoztunk, akkor problémamentesen megjelentették a MOL nevét is. Sok tényezõtõl függ az, ahogyan a sajtó kezel. – Hol van mozgástered? Mi számít hírnek? – A pénzügyi eredmények, a befektetések vezetnek, az EU-s csatlakozás a környezetvédelmi elõírásoknak is elõkelõ helyet biztosít. Valamivel kevésbé érdekesek az új termékek, szolgáltatások, azok fõleg szaklapokban vagy mínuszos hírekben „adhatók el”. A MOL-ról A MOL-csoport 1995 óta 160 millió eurót fektetett be romániai töltõállomás-hálózatának kialakításába. Jelenleg a kiskereskedelmi üzemanyag-piacon 14%-os részesedéssel bír, és ezzel a második helyet foglalja el. A MOL Románia üzleti forgalma az év elsõ kilenc hónapjában meghaladta a 477 millió eurót, 2006-ra pedig valószínûleg meghaladja a 600 millió eurót. A cég jelenleg több mint 120 töltõállomásból álló hálózatot mûködtet. Töltõállomások száma szerint a MOL a negyedik a Petrom, Rompetrol és a Lukoil után. K. A. A belsõ kommunikáció az alap. Csog Éva arról, milyen is PR-koordinátornak lenni. K. A., www.transindex.ro, 2006. december 20.